Ez a bejegyzés, a sajtokról fog szólni. Sajtokról, sajtok hátán. De előtte, meg kell osztanom a blogom általános preambulumát.
Hosszú ideje tagja vagyok egy baráti társaságnak. A Tepertő Keverők csapatának. Megalakulásunk óta, egyszer nem tudtam részt venni a minden évben megrendezendő böllérversenyen, de akkor orvosi igazolásom volt. Kóstolót akkor is kaptam. Idén fordult elő másodszor, hogy nem versenyeztem. Új volt a helyszín, az időpont. Lényegesebben korábbra hozták, és az április helyett, februárban tartották. Az időpont, ezúttal nem volt alkalmas a csapat nagy részének, így versenyszerűen nem indultunk. Címvédőként, pedig ott lett volna a helyünk. Tavaly, ugyanis megosztva, első helyen végeztünk. Ettől függetlenül, a család, és saját magam érintettsége folytán figyelemmel kísértem a fesztivált, és rengeteg fotót készítettünk feleségemmel. Volt, ahol rögtön kétfélét is, mert mindketten, külön fényképezővel portyáztunk.
Idén február 9-10.-én került megrendezésre a XIII. Gyulai Böllér, és Pálinka Napok. Új helyszínen. Tavaly a Pálinkafesztivállal egy időben, áprilisban, a várkertben tartották. A különválasztás okait nem illő keresnem, ezért nincs is jogom hozzá. Eddig, csupa ismerősökkel találkoztunk, most rengeteg új arcot is láttam.
Mint eddig, idén is tartalmas programot állítottak össze a szervezők. Most is a Gyulai Hagyományőrző Hentesek Egyesülete vállalta magára a rendezést. Nem csak a böllérkedésről, és a pálinkáról volt szó. Tematikus kirakodó vásárral is találkozhattak a látogatók, akiket viszont az időjárás, nem fogadott kegyeibe. Volt hó, eső, hideg idő. Mint egy disznótorkor egyébként szokás. Az árusok, és a rendezvények egy része a csarnokban volt. Ők nem voltak kitéve az időjárás viszontagságainak.
Mivel praktikus okokból, több részre voltam kénytelen bontani blogbejegyzésemet, újabb epizód következik. Az ok az volt, hogy rengeteg képet készítettünk, és nem volt szívem bármit kihagyni.
Ez a rész, a sajtokról szól. A kerekről, a szögletesről, a lyukasról, lyuktalanról, a tehén, kecske, juhtejből készültekről. Volt alkalmam meg is kóstolni őket. Szeretem a sajtokat! Mindegyiket. Nem irtózom, a szagos ínyencségektől, kóstoltam már "élőlényekkel" dúsított különlegességeket is. Örülök, hogy a rendezők, a disznóvágással kapcsolatot élmények mellett, ezzel is megajándékoztak bennünket. Minden idelátogatót! De beszéljenek helyettem a képek:
Most, hogy jóllaktunk a sajtokkal, jöjjenek azok, amikben tálalhatjuk őket. Fa, és cserépedények következnek.
Hosszú ideje tagja vagyok egy baráti társaságnak. A Tepertő Keverők csapatának. Megalakulásunk óta, egyszer nem tudtam részt venni a minden évben megrendezendő böllérversenyen, de akkor orvosi igazolásom volt. Kóstolót akkor is kaptam. Idén fordult elő másodszor, hogy nem versenyeztem. Új volt a helyszín, az időpont. Lényegesebben korábbra hozták, és az április helyett, februárban tartották. Az időpont, ezúttal nem volt alkalmas a csapat nagy részének, így versenyszerűen nem indultunk. Címvédőként, pedig ott lett volna a helyünk. Tavaly, ugyanis megosztva, első helyen végeztünk. Ettől függetlenül, a család, és saját magam érintettsége folytán figyelemmel kísértem a fesztivált, és rengeteg fotót készítettünk feleségemmel. Volt, ahol rögtön kétfélét is, mert mindketten, külön fényképezővel portyáztunk.
Idén február 9-10.-én került megrendezésre a XIII. Gyulai Böllér, és Pálinka Napok. Új helyszínen. Tavaly a Pálinkafesztivállal egy időben, áprilisban, a várkertben tartották. A különválasztás okait nem illő keresnem, ezért nincs is jogom hozzá. Eddig, csupa ismerősökkel találkoztunk, most rengeteg új arcot is láttam.
Mint eddig, idén is tartalmas programot állítottak össze a szervezők. Most is a Gyulai Hagyományőrző Hentesek Egyesülete vállalta magára a rendezést. Nem csak a böllérkedésről, és a pálinkáról volt szó. Tematikus kirakodó vásárral is találkozhattak a látogatók, akiket viszont az időjárás, nem fogadott kegyeibe. Volt hó, eső, hideg idő. Mint egy disznótorkor egyébként szokás. Az árusok, és a rendezvények egy része a csarnokban volt. Ők nem voltak kitéve az időjárás viszontagságainak.
Mivel praktikus okokból, több részre voltam kénytelen bontani blogbejegyzésemet, újabb epizód következik. Az ok az volt, hogy rengeteg képet készítettünk, és nem volt szívem bármit kihagyni.
Ez a rész, a sajtokról szól. A kerekről, a szögletesről, a lyukasról, lyuktalanról, a tehén, kecske, juhtejből készültekről. Volt alkalmam meg is kóstolni őket. Szeretem a sajtokat! Mindegyiket. Nem irtózom, a szagos ínyencségektől, kóstoltam már "élőlényekkel" dúsított különlegességeket is. Örülök, hogy a rendezők, a disznóvágással kapcsolatot élmények mellett, ezzel is megajándékoztak bennünket. Minden idelátogatót! De beszéljenek helyettem a képek:
 |
| Színes, kerek. |
 |
| Füstölt, csavart, tekert. |
 |
| Sikerült megkóstolnom mindet. |
 |
| Kisebb, nagyobb, kék, sárga, fehér |
 |
| Óriási a választék. akár egy sajtáruházban. |
 |
| Hazai, és külföldi sajtok közül választhattam. |
 |
| Kisebbek, nagyobbak, Kiss Ferentől. |
 |
| Kissék választékából, a nagyobbak. |
 |
| Ezek voltak a kedvenceim. |
Most, hogy jóllaktunk a sajtokkal, jöjjenek azok, amikben tálalhatjuk őket. Fa, és cserépedények következnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése